A Velux-fiaskó

2016. június 12.
velux

Hosszas keresgélés után tavaly nyár végén végre rátaláltunk az új lakásunkra. Azt most nem részletezem, hogy a sok öröm mellett ez mennyi gonddal járt, csak annyit mondok, hogy a lakással együtt megörököltünk 11 Velux tetőtéri ablakot is. Bár nem újak, egészen jó állapotúak, és közülük héten fényzáró roló is van. Már a lakás vételekor tisztáztuk, hogy a hétből kettő rolónak (valamilyen fura okból épp a gyerekszoba ablakain lévőknek) el vannak szakadva a zsinórjaik. (Ezek ilyen rugós rolók, amiket a fogantyújában keresztbefűzött zsinór fékez, ezáltal fokozatmentesen állíthatóak. Jó kis szerkezet — így első ránézésre.)

Amikor végeztünk a kötelező körökkel a lakásban, és végre lett egy kis szabadidőm foglalkozni az apróságokkal, gondoltam utánajárok, hogy hogyan lehetne a két rolót megjavítani. Csak a zsinór van elszakadva — gondoltam naivan –, és ha szét tudom szedni a rolót, a zsinórt sem lesz nagy kaland kicserélni.

A rolót elég könnyen szét tudtam szedni (bár sosem értettem azt a fajta gonoszságot, ami valakit teljesen indokolatlan torx csavarral való szerelésre biztat), de hamar rájöttem, hogy nem lesz ilyen egyszerű a dolog. A zsinór azért szakadt el, mert a sok száz fel-le huzigálástól szép lassan átrágta magát a műanyag végzáró elemen (ezentúl “bizbasz”), majd elérte a roló alumínium fogantyújának éles szélét, amin fokozatosan kirojtosodott, és elszakadt.

Megnéztem a másik rolót, annál is ugyanez volt a helyzet. Megnéztem a másik 5 rolót, amiknek — ekkor még azt hittem — sértetlenek voltak a zsinórjai, és hát az összesnél be volt már maródva a műanyag bizbasz… Párat (gondolom ezek többet lettek huzigálva) már teljesen át is vágott a zsinór, és rojtosodni is kezdett.

Egy időzített bombán ültem… Még pár száz fel-le huzigálás, és az összesnek annyi.

Ezen a ponton elmentem egy sörért, mutatom a problémát:

IMG_8609

Mivel egy pillanatig sem gondoltam, hogy épp a mi 7 db rolónkat érte volna csak ekkora balszerencse, megkérdeztem a Veluxot, hogy ők mit gondolnak a dologról. Természetesen nem vallották be, hogy tervezési hiba történt, szerintük “az erős hőterhelés miatt a rolók zsinórja megkeményedhet, összezsugorodhat és ezáltal előbb-utóbb átrághatja a sínvégi műanyagokat.”

Haha.

Igazság szerint nem lehetne egy szavam sem, mert a rolók jóval a garanciális időn túl vannak. Mondhatnánk, hogy kiszolgálták az idejüket, de szinte teljesen tökéletes állapotúak, és csak egy párszáz forintos, rosszul tervezett műanyag bizbasz miatt kéne őket lecserélni. Egy új roló ára most 27 280 Ft, de szerencsére 6000 Ft-ért árulnak hozzá javító szettet is, amiben van zsinór, műanyag bizbasz, meg miegymás.

Namost a mi 7 db rolónkra ez még így is 42 000 forintba fájt volna, amit kicsit sokalltam, ezért elkezdtem mélázni a problémán. Naivan arra gondoltam, hogy világszerte többszázezer ilyen tervezési hibás roló lehet, és ezért valószínűleg hemzseg az internet a megoldási javaslatoktól, és valaki talán már rá is állt, hogy gyártson ilyen műanyag bizbaszokat, vagy legalábbis az ebayen 1 dollárért rendelhetőek. Hát, igazság szerint nem találtam semmit, csak panaszkodást.

Egyetlen youtube videó állt elő egy konkrét megoldási javaslattal, ami elindított a kísérletezés útján. A legelső tervem az volt, hogy epoxygyurmával visszaépítem a bizbaszt az eredeti állapotába. Nem is haboztam sokat, a Praktikerben termettem, vettem gyurmát, és megcsináltam a prototípust. Egészen nagy szobrásznak éreztem magam közben, az egyik bizbasz, ami a szerelés közben sajnálatos módon el is törött, ilyen remekül nézett ki a kezelés után:

IMG_8637

Mivel azonban a ragasztás egy külön művészet, és valószínűleg le is lehet belőle doktorálni, még egy napot sem bírt ki az epoxygyurmás ámokfutásom. A zsinór szinte azonnal kifordította a helyéből a “tömést”.

Sosem gondoltam volna, hogy valaha történik velem ilyesmi, de ezután a következő logikus dolog, a szigeteletlen érvéghüvelyek felé vettem az irányt. Álmomban sem gondoltam volna, hogy ilyesmi egyáltalán létezik. Íme:

erveghuvely

Viszont mivel ezeknek nincs 90 fokban visszaperemezve a végük (megnéztem egy villamos boltban), a rolózsinórt visszamenetben elég hamar elvágnák, így meg sem kíséreltem velük a szerelést.

Már épp azon gondolkoztam, hogy elszomorodok kicsit, amikor egyik reggel szamárfülesné — aki végig érdeklődéssel figyelte a próbálkozásaimat — egyszer csak azt mondta, hogy csőszegecs kéne oda. Na nem szó szerint ezt mondta, de értettem miről beszél. Másnap el is ugrottam a legközelebbi bőrboltba.

Ilyen volt:

IMG_8598

Ilyen lett:

IMG_8602

És mindez rolónként 10 forintból. Még tesztelés alatt van, de valahogy érzem, hogy működni fog.

Keresem az utam

2015. december 23.
FUSSATOK, BOLONDOK
fotó: okoska.eblog.hu

Mindenkinek lehet véleménye. Nincs ezzel semmi baj. Viszont azt elég aggasztónak találom, hogy a kedvenc helyi rádióm “A magyar reformok működnek!” propagandával néha-néha megszakított Ákos maratont nyom kábé egy hete nonstop.

Persze nyilván megint velem van a baj, mert akár örülhetnék is a dolognak. Mondjuk ha szeretnék Ákost hallgatni, de sajnos Ákos egy olyan dalszerző (művész és ikon), akinek egyetlen egy jó száma van, és azt sem ő írta.😦

Az új hobbim

2015. július 25.
Tiny Cottage1
fotó: Tammy Strobel

Szamárfülesnével összejött egy kis pénzünk, ezért úgy döntöttünk, hogy továbbmozdulunk jelenlegi szuper­zajos, szuper­kicsi és szuper­meleg panelünkből.

Nagyjából egy éve zajlik az ingatlanvadászat, ami alatt már vagy 30 helyet megnéztünk. Az egyikben végighallgattuk a fogatlan Terka néni családi drámáját, a másikban az az orvos nyitott ajtót, aki 5 éves koromban megoperálta a kilyukadt vakbelemet, és jártunk olyan belvárosi sétálóutca pazar homlokzatú társasházának hátsó udvarán is, ahol Andy Vajna egyetlen fűszál elmozdítása nélkül leforgathatná a következő világháborús filmjét.

Nagyjából bejártuk már a város összes kerületét, láttunk mindenféle családi sorsokat, tegnap pedig igazi szürreális élményként — mintha egy svéd kortárs filmbe csöppentünk volna — az eladó lakás aspergergyanús tulaja beültetett minket a milliós hifiberendezésének közepére kihelyezett fotelekbe, és Beethoven ágyúkkal és muskétákkal előadott Wellington győzelmén, a svéd Lisa Ekdahlon, és a libanoni Rabih Abou-Khalilon át végighallgattuk a világ kábé összes fura zenéjét, ami jól szól egy ilyen cuccon.

Elképesztő látni, hogy milyen fura figurák milyen fura életeket élnek Pécsen, azóta egész más szemmel járom a várost. És bár nagyon úgy tűnik, hogy sosem találjuk meg álmaink otthonát, legalább új hobbit találtunk.

Szamárfüles bodzaszörp receptje 3.0

2015. június 6.
Elderflower Cordial 2010
fotó: Claire Sutton

A tavalyi bodzaszörp receptemből ismét levontam a tanulságokat, és mivel három a magyar igazság, az idén újra átdolgoztam.

Szerénykedhetnék, de az a nagy helyzet, hogy harmadik próbálkozásra megint csak összehoztam a világ legjobb bodzaszörpjét.

Egyébként az egyetlen különbség a tavalyihoz képest, hogy 1 egész narancsot is beleszelek a citrom mellé, amitől kicsit sárgásabb lesz, és nagyon jó illatú.

 
 

Hozzávalók:

kb. 15 db bodzavirág
kb. 1 kg cukor
kb. 3 liter víz
kb. 20 gramm aszkorbinsav
kb. 1 egész citrom
kb. 1 egész narancs

 

Az elkészítés menete:

  1. A cukrot egy 5 literes lábosban felöntöm kevés vízzel, lassú tűzön addig kevergetem, amíg a cukor teljesen el nem olvad, majd felöntöm hideg vízzel a lábos pereme alá kb. 5 cm-re, és hagyom kihűlni.
  2. Közben a bodzavirágokat a zöld szárakról amennyire lehet levagdosom, hogy minél kevesebb zöld (szár) íz menjen bele.
  3. A citromot és a narancsot héjastól félkarikára szeleteltem.
  4. Ha a szirup már kihűlt, a bodzavirágokat beleteszem a citrom- és narancsszeletekkel együtt. Kicsit bele is lehet nyomkodni.
  5. Hozzáadom az aszkorbinsavat.
  6. Az egészet jól összekeverem, és egy kistányért teszek a tetejére, hogy víz alá kerüljön az összes anyag.
  7. Három napig fedő alatt állni hagyom, és naponta egyszer megkeverem.
  8. Három nap után a szirupba kézzel jól belefacsarom a bodzavirágokat, citromot, és narancsot, majd leszűröm a levet.
  9. Flakonokba töltöm.

Finom, na. A naranccsal való megbolondításnak az az egyetlen hátránya, hogy kicsit narancsszemetes lesz az egész, ami mindig kiül a tetejére, dehát valamit valamiért. Persze egy jó szűrővel biztos lehet ezen segíteni.

Aztán a másik furcsaság, ami szintén a narancs miatt lehet (bár látszólag nem sok köze van hozzá), hogy szénsavas lesz a szörp. Egy műanyag flakont egész szépen felfújt, mire észrevettem. Először azt hittem, hogy megromlott, de semmi nyoma nem volt ilyesminek, egyszerűen csak nyitáskor elkezd habzani, mint egy szénsavas üdítő. Ez ellen úgy védekezek, hogy nem csavarom rá a kupakot.

A mézes változat még vissza van, jövőre feltétlenül kipróbálom.

Szalon

2015. június 4.
Szalon világos sör  3 | by korom
fotó: Dr. Korom János

A munkahelyemen mindig van egy kis mozgás, és így időnként van felvételiztetés is. Nem vagyok egy nagy interjúztató, és nem is nagyon szeretem csinálni, de azon az alapon, hogy igazából nekem mindegy mit mond a pályázó csak beszéljen, az egyik jól bevált kérdésem, amit mindig elsütök, hogy mi volt a legszörnyűbb munkahely, ahol valaha dolgozott, és ahová semmi pénzért nem menne vissza. Vagy ha ilyen nincs, akkor mi volt a legkevésbé jóemlékű hely, és miért.

Jópár interjút végigültem már, és azt kell mondjam, hogy szinte kivétel nélkül mindenki a Pécsi Sörgyárat mondta, ha szerepelt az előző munkahelyei között. A legutolsó ilyen (aznap már a második) csávónak egyenesen ökölbe szorult az arca a dolog említésére, és valami olyasmit mondott, hogy hát nagyon putri volt, és sörrel locsolták a csótányokat, meg hogy azóta nem is iszik Szalon sört.

Namost ez eléggé elgondolkodtató, és némileg magyarázatot adhat arra, hogy legutóbb miért nem ízlett az a dobozos Szalon, amit végre valami csoda folytán sikerült valahonnan beszereznem. Aztán persze arra is fényt deríthet, hogy miért nem lehet egyáltalán Szalon sört kapni sehol? Miért folyik mindenhol a csapból Soproni, meg Borsodi egy olyan városban, ami Magyarország legrégebbi sörgyárában Magyarország legrégebben bejegyzett sörét készíti?

Kár ezért a dologért na.