A zsebpénzem

like 20,000 bucks, if bucks are also forints
fotó: photoFlounder

Szamárfülesné – bár ezt sosem vallaná be – szeret vásárolni. Azt nem tudom, hogy az átlagnál jobban-e, de nálam biztosan.

Ez engem sosem zavart igazán, fura mód mindig is inkább ő érezte magát kellemetlenül miatta. Régebben amellett, hogy állandó nyaggatás alatt tartott, hogy vegyek már magamnak új ruhákat és cipőt (vagyis inkább “cipőket”, dehát kinek van szüksége egynél több párra?), a lelkiismeretét azzal nyugtatta, hogy kompenzációként én is mindig “kaptam” valamit, amikor a boltokban portyázott. Az “ajándékok” között ugyan voltak hasznosabbak is (alsógatyák vagy zoknik), de amellett, hogy nem én döntöttem el, hogy mit vegyek, szinte mindig kisebb értékűek voltak, és sokszor nem is sok hasznukat láttam.

Emlékszem, egyszer egy saru “ellenértékeként” egy csomag vaníliás nápolyit kaptam (amit persze együtt ettünk meg), egy másik alkalommal pedig – már nem is tudom miért cserébe – egy “puha, simulékony, unisex polár nyakmelegítő”-t, ami persze nem más, mint a polárruházat gyártásakor leeső hulladék “egyénileg állítható megkötőzsinórral” nameg “rugalmas varrással és kis hímzéssel” kicsicsázva.

Na, ekkor fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy tennem kell valamit mielőtt még nagyobb baj történik.

Bár ez akkor még nem is tűnt olyan nagy ötletnek, azt találtam ki, hogy a Szamárfülesné által elvásárolt pénzeket mindig én is megkapom kápéban, és természetesen arra költöm, amire csak akarom.

Mivel minden pénzünk közös, ez fair ajánlat volt, és Szamárfülesné nem is ellenkezett. Úgy tűnt, hogy mindenki jól jár: ő lelkiismeretfurdalás nélkül vásárolhatott, nekem pedig egyre csak gyűlt a lóvé. Egy idő után annyi lett, hogy átvezettem a bankszámlánkra, nem sokkal később már lekötni is érdemes volt, manapság pedig azon kezdek gondolkozni, hogy talán melózni sem kéne többet eljárnom.

A legjobb az egészben az, hogy míg régebben a boltokban diszkréten körbepislantva olyasmiket súgtam oda Szamárfülesnének, hogy “Te! Ott van egy ami jobban néz ki és még olcsóbb is!” manapság hetykén körbefordulva így bömbölök: “Jaj, hát ha ez tetszik, ne sajnáld magadtól a pénzt!”

Reklámok

One Reply to “A zsebpénzem”

MINDEN vélemény SZÁMÍT!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s