Jó Kilátás Szociális Klub

old-habana
fotó: sunsurfr

Lehet szidni az EKF-et, de nélküle aligha fordulhatott volna elő, hogy szamárfülesnével felülünk egy 3-asra és két buszjegy áráért megnézzük a Dóm téren a Buena Vista Social Clubot.

Persze ez már nem ugyanaz a klub, mint tíz éve. A micisapkás Ferrer, a zongorista Rubén González vagy a 89 évesen befutott Compay Segundo már rég odaát muzsikálnak. Bár sikerült a helyükre pár jó zenészt találni, a buli elég laposan indult. Az egyik lantos bácsika szerintem néha-néha még el is szundított egy pillanatra, de aztán jött Omara Portuondo és felrázta a bandát.

A koncert persze még így is remek volt, sokkal jobb, mint amire nyugdíjasok valaha is képesek lennének Magyarországon, vagy akár bárhol máshol a világban.

A Buena Vista Social Club vitathatatlanul jó lemez, azonban sokan nem tudják róla, hogy a létrejötte ugyanolyan véletlennek köszönhető, mint a penicillin, LSD, mikrohullám, teflon vagy éppen a Viagra felfedezése.

Az történt ugyanis, hogy 1996-ban a lemezt jegyző Ry Cooder és egy Nick Gold nevű angol haverja (a World Circuit Records tulajdonosa) arra készültek, hogy felvesznek egy afrikai és kubai zenészek koprodukciójában készülő lemezt. Volt valami tudományos háttere is a dolognak, hogy a ritmusok közti hasonló fejlődést próbálják bemutatni az Atlanti-óceán két, egymástól többezer kilométerre fekvő partja között, de szerencsére amikor Cooder leszállt Havannában a gépről, meglepődve látta, hogy a Maliból érkező zenészek nem voltak sehol (mint utólag kiderült, nem kaptak vízumot). A producerek ott álltak tehát a kibérelt stúdióval és a projektre leszerződtetett kubai muzsikusokkal, akik a helyzettel mit sem törődve pengették a sarokban a gitárjaikat.

Cooderék vakargatni kezdték a fejüket és elhatározták, hogy ha már így alakult, azért felvesznek egy kis kubai muzsikát az 50-es évek stílusában, amihez már csak pár veterán zenészt kellett szerezni. Körbekérdeztek, aztán az ismerősök, és azok ismerősei a felvétel hírére szép lassan szállingózni kezdtek a stúdióba. Ha minden igaz, közben ilyen párbeszédek is elhangzottak:

– Te, él még a Rubén González?

– A zongorista?

– Meghalt má’ az!

– Dehogy halott! Csak ízületi gyulladása van és már 10 éve nem játszik…

Rubén González azonban olyannyira élt és virult, hogy végül minden reggel 2 órával a felvételek megkezdése előtt megjelent a stúdióban, hogy zavartalanul püfölhesse a zongorát, amire az elmúlt 10 évben nem sok lehetősége nyílt. Aztán a sokadik napon, az egyik szám amit eljátszott, olyannyira megtetszett Coodernek, hogy megkérdezte a címét.

– Ez a Buena Vista Social Club indulója – válaszolta González és mesélni kezdett Coodernek egy, a negyvenes években működő, zenészeknek fenntartott privát klubról. Az egyik havannai kerületben állt egy domboldalon, ahol mindig kellemes szél fújt, jó volt a levegő és mellesleg remek kilátás nyílt a városra…

Advertisements

One Reply to “Jó Kilátás Szociális Klub”

MINDEN vélemény SZÁMÍT!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s