Zsolnay meg csak forog tovább

szalonnazo-paraszt
fotó: olx.hu

Le vagyok sújtva.

Pécsett lassan befejeződik a Zsolnay-negyed felújítása, amiről több dolog is eszembe jutott.

Először is az, hogy talán a világon nincs még egy olyan cég, amit egy kulturális programsorozat szponzorálna. Ez épp fordítva szokott lenni. Persze lehetne mondani, hogy állami cégről van szó, meg nemzeti értékek megőrzése, és a többi blablabla, de a helyzet az, hogy bármennyire is a Pécsi Önkormányzat (és ezáltal remélem kicsit én is) a cég többségi tulajdonosa, a Zsolnay-cégcsoport tevékenységében semmi közszolgálati jelleget nem fedezek fel.

Gyerekkoromban sokat jártam a gyár környékén, és egy pár hetes nyári munka kapcsán a hangulatlanságát még belülről is volt alkalmam élvezni, úgyhogy a felújításról készült képeket elnézve (szerencsére úgy tűnik, hogy igényes munkát végeznek), az jutott eszembe, hogy vajon hogy hagyhattuk ennyire lerobbanni az egészet? Zsolnay most (és az utóbbi 70 évben) bizonyára forog a fényes szarkofágjában.

Még az emlékét is meggyaláztuk. Persze nem ismerem az egész sztorit, és bizonyára volt, aki nem szerette őket, mindenesetre ezek a Zsolnayék nagy fazonok lehettek. Komolyan mondom, leszarom a porcelánokat, teljesen hidegen hagynak, mégis, ha meghallom azt a szót, hogy Zsolnay, olyan dolgok jutnak eszembe, mint jóízlés, igényesség, kifinomultság, minőség, elegancia, innováció, világszínvonal. Ha valami kiemelkedően nagyszerű dolgot lát az ember, azt azonnal felismeri.

Ezt a nagyszerűséget mi sem bizonyítja jobban, minthogy hosszú évtizedek barbár elhanyagolása, kiszipolyozása és közönye ellenére a Zsolnay név, gyár és termékei élnek és virulnak. A nagy kérdés, hogy mennyire virulnának, ha valaki még foglalkozna is velük. Most egy darabig úgy tűnt, hogy lesz ilyen valaki, ám azt olvasom, hogy ezt a „foglalkozást” a kisebbségi részvénycsomag megvásárlásával magára vállaló új tulajdonos, egy bizonyos Manufaktúra-Befektető Kft. (ami nyilvánvalóan csak erre a célra, 2010 májusában, 500 000 Ft-os tőkével bejegyzett kamu cég) nem akaródzik fizetni a részéért, és már két hónapos haladékot is kért rá. Ha már a Zsolnay-cégcsoport egy kicsit az enyém is, felmerült bennem a kérdés: Vajon miért nem hajtjuk el az ilyeneket a picsába?

Mellesleg a megvásárolt 49%-nyi 230 millió forintért (nem tudom, nem értek hozzá, de csak nekem tűnik ez kevésnek egy világpiaci potenciállal rendelkező, patinás gyár feléért?) őket illetik a menedzsmenti jogok is. A legutóbbi hírek szerint a gyárban embertelen körülmények között, éhbérért dolgoznak az emberek. Ha jól számolom, 230 millió forint két hónapra, 5%-os kamattal bankba téve közel 2 millió forintot kamatozna, ami nagyjából fedezné egy melós egy éves bérét (de persze ha továbbra is nagyon háborognak a főnök cipőpucoló gépe miatt, akkor azt is kaphatnának belőle).

Úgy látszik semmiből sem tanulunk. Zsolnay meg csak forogjon tovább.

Advertisements

One Reply to “Zsolnay meg csak forog tovább”

MINDEN vélemény SZÁMÍT!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s